Tamás Sárközy

A 2013. évi V. törvény, a Ptk. egy újításával, a valamennyi jogi személyre vonatkozó általános szabályok bemutatásával kezdődik a kommentár második kötete. Ezt követően az egyes jogi személyekre (egyesület, alapítvány, szövetkezet, egyesülés, vállalatcsoport) alkalmazandó, az előző Ptk. szabályainál jóval részletesebb rendelkezések ismertetése következik. A gazdasági társaságokról szóló korábbi törvény – a betéti, a közkereseti, a korlátolt felelősségű társaságokra és a részvénytársaságokra vonatkozó jelentősen megváltozott tartalommal – teljes egészében beépült a kódexbe.

A Ptk. kommentárja részletes magyarázatokkal segíti a kódex szabályai közötti eligazodást, az új jogintézmények és rendelkezések megértését. A Kúria bírái, kodifikátorok, jogtudósok és ügyvédek mutatják be a változásokat és azok következményeit. Szakszerű, ugyanakkor gyakorlatias elemzésük megkönnyíti a kódex mindennapi alkalmazását.

A kötet harmadik, 2018. évi kiadása feldolgozza a jogi személyeket érintő – meglehetősen terjedelmes – jogszabály-változásokat, így például a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CLXXVIII. törvénnyel, az egyes törvényeknek az üzleti környezet jogi versenyképességének növelése érdekében szükséges módosításáról 2017. évi LXI. törvénnyel és a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseivel összefüggő, valamint egyéb magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi II. törvénnyel bevezetett módosításokat. A kommentár részletesen ismerteti a Ptk. Harmadik Könyvéhez kapcsolódó bírói gyakorlatot, a legújabb jogalkalmazási dilemmákat.… (más)

Négy éve, 1989. január 1-jén lépett hatályba a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény. A népszerű nevén társasági törvénynek nevezett jogszabály ez alatt a néhány év alatt átszabta a magyar gazdaság szervezeti étlapját, alapvető szervezeti formává váltak a társaságok.
1989-1993 között alapvető politikai-társadalmi-gazdasági rendszerváltás ment végbe Magyarországon. Mivel azonban a társasági törvény kissé megelőzte korát, e törvény - kisebb módosításoktól eltekintve - alapvetően stabil maradt, és előreláthatóan lényegi stabilitását megőrzi a jövőben is. A társasági törvény nyomán az elmúlt években viszonylag széles körű joggyakorlat is kialakult - minden lehetővé teszi, hogy az egyre szélesebb körű szakmai olvasótábor elé lépjünk a társasági törvény kommentárjával.
Ez a könyv ún. középkommentár, a KJK-nál 1992-ben megjelent "A Polgári Törvénykönyv magyarázata" című mű szerkesztési-felépítési elveit követi - a társasági jog sajátosságaiból származó eltérésekkel… (más)

Az olvasó az első magyar sportjogi egyetemi tankönyvet tartja a kezében, amely elsősorban a Testnevelési Egyetemen mind az alap-, mind a mesterszakos hallgatók számára tananyagként szolgál. A kötet szerzői azonban arra törekedtek, hogy az egész sporttársadalom – elsősorban a sportvezetők, a sportszakemberek – számára megfelelő jogi ismereteket nyújtsanak. A magyar sportvilágban is érik az a felismerés, hogy jogi ismeretek a sportvezetésben, a sportszakmai tevékenységben, sőt bizonyos mértékben a versenyszerűen sportolók számára is elengedhetetlenek. A könyv egyes fejezeteiben ezért tudatosan törekedtünk a közérthetőségre, a felesleges elméleti jogi fejtegetések mellőzésére, ugyanakkor a könyv természetesen olyan általános jogi ismereteket is tartalmaz, amelyek a sportjog elsajátításához feltétlenül szükségesek.

Magyarországon a sportjog az elmúlt huszonöt évben kialakult, sőt megszilárdult, amit az azóta elfogadott eddigi három sporttörvény is jelez. Emellett több sportjogi monográfia, számos sportjogi tanulmány is megjelent. A tankönyv igyekezett ezeket az ismereteket minél jobban hasznosítani és ezáltal a jogászképzésben folyó sportjogi oktatás számára is felhasználhatóvá válni.

A magyar tételes sportjogot dolgozzuk fel, minimális kitekintéssel a még embrionális állapotban lévő nemzetközi sportjogra, amely utóbbi egyelőre néhány nemzetközi egyezményből, precedens jellegű bírói döntésekből és főleg a nemzetközi szövetségek soft-jogát, lex sportivát képező (tehát nem valódi jogi jellegű) szabályzataiból áll. A könyv ennek megfelelően alapvetően a magyar sporttörvény, a 2004. évi I. törvény szerkezetéhez igazodik.… (más)