Menyhárd Attila

A kötet kiindulópontja annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy mit jelent Magyarországon a személyiség védelme a magánjogban, a büntetőjogban, az alkotmányjogban, a médiajogban vagy az orvosi jogban: a személyiségvédelem hogyan jelenik meg a szabályozásban és a dogmatikában. Milyen emberfelfogásra, személyképre építenek és milyen jogilag definiált személyiségfogalmakkal operálnak a különböző jogterületek? Hogyan valósul meg a személyiség védelme? Ha „párhuzamos valóságokat” látunk a különböző jogágakban, akkor ezek a különböző valóságok hogyan képződnek le az adott jogági szabályozás szintjén? Egységesen kell-e gondolkodnunk a jogban az emberről/személyről és a személyiségi jogok védelméről? Ha igen, az alkotmányjog, az alkotmány alapján definiálható ember/ személy milyen szerepet tölthet be a jogegységesítésben? Milyen mértékig és mélységig foglal/foglalhat állást az állam ezekben a kérdésekben? A kötet szerzői és szerkesztői e kérdésekre keresik a választ.… (más)

A könyv a dologi jog rendszeres feldolgozását nyújtja, és kísérletet tesz arra, hogy a dologi jog elmélete és gyakorlata körében felmerülő kérdésekre alkalmazható válaszokat adjon. A szerző nem tér ki a modern vagyoni forgalom kihívásai elöl:a doktrinális magyarázatokat félretéve törekszik próbára tenni a hatályos szabályok helytállóságát és alkalmazhatóságát, s ezzel rámutat a szabályozás és a jogalkalmazás gyenge pontjaira és hiányosságaira is. A könyv a dogmatikai elemzést, az összehasonlító jogi támpontok bemutatását és kontextuális vizsgálatát, a bírói gyakorlat és jogalkalmazás elméleti kérdések tükrében feltárt problematikáját, továbbá a jogintézmények történeti, jogpolitikai, kritikai megközelítését és ezek más jogterületekkel való összefüggéseit strukturált rendszerben nyújtja, amely elsősorban a megértésre és a tanulhatóságra irányul. A kötet ezzel az alapképzés, az alternatív tárgyként való oktatás és a doktori képzés számára egyaránt felhasználhatóvá válik. A szerző az általa végzett jogösszehasonlítás eredményeire és a szabályozás jogpolitikai elemzésére támaszkodva arra törekszik, hogy a gyakorlati problémákra elméletileg is megalapozott és igényes válaszokat adjon, a kereskedelmi forgalom sajátosságaira is tekintettel. A könyv a dologi jogi problémákat szerződési jogi, társasági jogi, öröklési jogi és alapelvi összefüggéseikben vizsgálva komplex megközelítést tükröz.… (más)

Menyhárd Attila az ELTE Állam - és Jogtudományi Karának Polgári Jogi Tanszékén dolgozik főállású egyetemi oktatóként. Kiemelt kutatási terülletei közé tartozik a szerződési jog, a kártérítési jog és a dologi jog. Számos publikáció szerzője, több külföldi kutatási program aktív résztvevője. Gyakorló jogászként is több, mint tíz éves folyamatos gyakorlati tapasztalattal rendelkezik. A nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző szerződések tilalma olyan, az absztrakció legmagasabb fokán megfogalmazott, nyitott magánjogi norma, amelynek tartalmát a jogalkotó nem határozza meg. Tartalmát a bírói gyakorlatnak kell körülírnia, és ennek kapcsán számos nehézség merül fel. Ezek a problémák minden gyakorló jogász számára ismertek. A könyv célja viszonylag egyszerűen meghatározható: arra keresi a választ, hogy miként határozható meg a nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző szerződések semmisségét kimondó tilalom tartalma. A könyv ennek kapcsán részletesen foglalkozik az uzsorás szerződésekkel és a szerződéses egyensúly és értékarányosság kérdésével, egy ernyő alatt vizsgálva ezeket a jóerkölcsbe ütköző szerződésekkel.… (más)