Olvasmányos. Mivel két nyelven olvasom egyszerre, ezért nem túl gyors. Valószínűleg csak magyarul már gyorsan lehetne pörgetni. A Katedrális előképének is tekinthető. Szépen mutatja be belső nézőpontból a szereplőket, motívációkat, érzéseiket, majd ezután átvált valaki másra. Druon annyira jól írja le a helyzeteket, hogy még az alapvetően negatív vagy az adott szituációban negatív szereplők iránt is lehet szimpátiát érezni. Semmi sem fekete-fehér.
Az első kötetet olvastam el eddig, folytatom. ( )