Pavel Vilikovsky (1941–2020)

Vilikovsky a Kutya az úton-nal úgy mutatkozott be nekem, mint eszményi esszéregény-író – hasonló élményt vártam ettől a könyvtől is. Az első érzésem azonban egy csepp csalódottság volt. Kellett egy kicsit akklimatizálódnom, hogy rájöjjek, Vilikovsky mekkora eszement formaművész – ahogy előző könyvében az esszéregény műfaját húzta rá egy határozott mondanivalóra, úgy most ugyanezt megtette a naplóregénnyel, és hát: csaknem hibátlanul. Teljesen „belefekszik” elbeszélőjébe, tulajdonképpen az alapoktól felépíti őt, ezt a középkorú és -szerű, alulművelt átlagembert, akiből csak úgy árad a naivitás. Naivan kokettál az államrendőrséggel és naivan kapáldózik az ügyeletes Végzet Asszonya hálójában, igazi konyhamachiavelli ő, aki mindent tudni vél – hogy aztán kiderüljön: mindent rosszul tud. Amit felesleges is spoilerbe rakni, mert ez a könyv elég nyilvánvalóan az ún. Ikarosz-hatásból táplálkozik, vagyis annak erős sejtetéséből, hogy a főszereplő gyanús felemelkedését előbb-utóbb csúfos zuhanás követi majd. Megspékelném ezt még annyival, hogy ez egy De Hülye Vagy!-könyv is, magyarán az olvasó kb. 6 percenként kénytelen kétségbe vonni a főszereplő elmeállapotát. Ami néha a rossz regény szimptómája, de ez esetben Vilikovsky nagyon szellemesen műveli ezt. Mindezek együtt olyan szöveget eredményeznek, ami amellett, hogy szórakoztat, nagyon átélhetően vázolja a keleti blokk kiskádereinek gondolkodásmódját – azokét a kiskáderekét, akik a mai napig közöttünk élnek. Statisztikailag valószínűsíthető például, hogy az egyik szomszédunk közéjük tartozik. Általában az, aki ránk hívja a rendőrséget, ha házibulit tartunk.

Azt pedig két könyv után le merem szögezni, hogy Pavel Vilikovsky a középkeleteurópaiság egyik kulcsfontossági írója, aki olyan eredetien, olyan bölcsen tud beszélni a szocializmusról és poszt-szocializmusról, mint kevesen. Ha egy földönkívülivel meg kellene értetnem, miért olyanok e régió lakói, amilyenek (legyenek akár szlovákok, akár románok, akár magyarok, akár satöbbik), akkor talán épp ezt a könyvet nyomnám a kezébe.… (más)