Ágnes Mészöly

arni szomorúan sétál anyával hazafelé az oviból a lomtalanítástól koszos utcán, amikor két kirakott plüss szólítja meg: Elek és Benő. Senki más nem hallja és érti őket, csak ő! Hiába tiltakozik anya, a vízilóforma és az elefántféle hamarosan beköltözik hozzájuk, és a kisfiú elválaszthatatlan barátai lesznek. Segítenek eldönteni Barninak, hogy milyen jelmezt vegyen fel az ovis farsangra, kitalálni, hogyan barátkozzon össze Lolkával és mit adjon anyának a szülinapjára. A kisfiú megosztja velük legnagyobb bánatát is: apa nem jön haza többet, mert autóbaleset érte. A plüssök segítségével végre meg tudják beszélni anyával a történteket, Barni pedig megerősödve, bátran vághat neki az iskolának.… (más)

Ki volt a híres ál-Nemecsek? Miért szerepel olyan kevés nő a történetben? Hányan vannak a Pál utcaiak, és hányan a vörösingesek? Hogyan járhatott egy osztályba a tizennégy éves Boka és a tizenegy éves Nemecsek? Mit ehettek, mit játszhattak a korabeli gyerekek? Milyen filmek készültek a könyv alapján? Molnár Ferenc világhírű ifjúsági regényét minden magyar gyerek olvasta - vagy el fogja olvasni. Mészöly Ágnes remek stílusban megírt, rajzos-képes kézikönyvéből megismerhetjük a regény elő- és utótörténetét, az események történelmi és társadalmi háttérét, valamint legfontosabb helyszíneit: a grundot, a Füvészkertet, és persze a korabeli Józsefvárost. A kötetben számos szórakoztató és tanulságos teszt is található, amelyekből kiderítheted, hogy te vajon melyik csapatba tartoznál, okosabb vagy-e, mint egy korabeli ötödikes, és vajon mit tettél volna az egyes szereplők helyében? Rajongóknak (is) kötelező! (Bookline)… (más)

Valami ​egészen rejtélyes történik a hatalmas, ősöreg platánfa körül, ami az iskola udvarán áll… Martin, Betti és Kende szinte véletlenül fedezi fel, hogy a fába rejtett titkos ajtó a múltba vezet! A három kamasz Mátyás király udvarában találja magát. Hamar összehaverkodnak Mátyás törvénytelen fiával, Corvin Jánossal, bár nem könnyű hirtelen eligazodniuk a hatszáz évvel ezelőtti világban. Amikor a török Dzsem herceg egy különleges hangszert ajándékoz Beatrix királynénak, és a hangszer egyszer csak eltűnik, a négy gyerek nyomozni kezd…
A Pagony új sorozatába, az Abszolút Töribe olyan 10 éven felülieknek szóló, olvasmányos és izgalmas könyveket válogatunk, amelyek abszolút lendületesen, abszolút színvonalasan, abszolút mai nyelven szólnak a magyar történelem fontos pillanatairól és korszakairól. A szereplők útra kelnek az időben, és az olvasó egy fordulatos kalandregényt végigizgulva, szinte észrevétlenül kerül közelebb az adott kor szelleméhez, fontos alakjaihoz. Utazzunk bármilyen messze is a múltba, egy biztos: ezeket a könyveket abszolút jó olvasni! (Ggodreads)… (más)

Mészöly Ágnes az ifjúsági irodalomból a krimi felségvizeire vitorláz, hogy kinyírjon pár felnőttet.

Tizennégy barát felmegy a hegyre. De vajon hányan jönnek le a saját lábukon? A szokásos „vityilló a világ végén” alaphelyzet, és Mészöly első bravúrja, hogy egy ilyen kis országban sikerül találnia egy olyan házikót valahol az erdő mélyén, ahová hihetően elzárhatja egy hétvégére szereplőit, hogy egyék meg egymást. És meg is eszik – jó, nem szó szerint, nem belezős horror ez, ott jó, ha egy zilált túlélő levergődik valahogy a végén a faluba. De abban azért biztosak lehetünk, hogy a végére itt sem maradnak ám tizennégyen, de nem ám. Merthogy az egykori gimnáziumi osztály, aki évi rendes emléktúrájára készül az októberi ítéletidőben, csúnya titkokkal a hátizsákban érkezik, oly csúnyákkal, hogy az igazi kérdés nem is az, ki a gyilkos, hanem hogy ez a sok harag, fájdalom és múltból átmentett bűn kit terít le először. Meg másodszor… meg… Csak miután ezt a kérdést megválaszoltuk, kezdheti el Ágota ügyésznő a nyomozati munkát, amelynek során – ez csak természetes – nem bízhat senkiben. Tán még saját magában sem.

Mészöly jól csavargatja a szálakat, megteremtve azt a klausztrofób közeget, amiben mindenki gyanús, a barátságok (vagy pontosabban: megszokásból barátságnak nevezett egymást-elviselések) mögött pedig évtizedes sérelmek fortyognak. Ennek érzékeltetésére egy (krimiben talán szokatlan) szerkesztési elvet alkalmaz: tizennégy fejezetben a tizennégy szereplő szemszögéből görgeti előre a cselekményt. Hogy mennyire sikerül hitelesen megszólalnia ennyire különböző jellemek nevében, abba nyilván bele lehet kötni, és számon lehet kérni némi elmélyülést is – ha szépirodalom lenne, talán meg is tenném, de mivel itt a célt (a bűntény kaleidoszkópszerű interpretálását) pazarul szolgálja, nem kötekednék inkább. Már csak azért sem, mert rájöttem, ki a gyilkos, és ezt hajlamos vagyok jó pontnak beszámítani. Egyrészt hiúságból (nyilván), másrészt meg azért, mert azt látom, a krimiírók, akik a végén mindenképpen meg akarják lepni az olvasót a megoldással, hajlamosak ezért a meglepetésért még a logikát is kifacsarni, megtapodni és végül a drámai gépezet elé kötni, mint holmi megkínzott barmot. Ez pedig felettébb tud irritálni.

Nahát. Szóval hogy jó volt. Egy jó magyar krimi, mégpedig XXI. századi közegben – nem sok ilyet látni. Még szerencse, hogy nincs több, mert akkor rájuk kattannék, és ki olvasna akkor kortárs magyar szépirodalmat? Na ugye.… (más)