Forras: Wikipedia. Oldalak: 36. Fejezetek: Rene Descartes, II. Szilveszter papa, Joseph Louis Lagrange, Blaise Pascal, Marin Mersenne, Sophie Germain, Joseph Fourier, Lazare Nicolas Marguerite Carnot, Andre-Marie Ampere, Gaspard Monge, Pierre-Simon de Laplace, Augustin Cauchy, Paul Painleve, Pierre de Fermat, Jean le Rond d'Alembert, Jacques Ozanam, Emile Borel, Benoit Mandelbrot, Henri Poincare, Jacques Hadamard, Jean Gaston Darboux, Jean-Pierre Kahane, Abraham de Moivre, Nicolas Leonard Sadi Carnot, Gerard Desargues, Michel Rolle, Urbain Le Verrier, Jean-Victor Poncelet, Mihail Leonyidovics Gromov, Pierre Varignon, Wendelin Werner, Francois Viete, Alexandre-Theophile Vandermonde, Paul Emile Appell, Laurent Lafforgue, Rene Thom, Pierre-Louis Lions, Laurent Schwartz, Marie Ennemond Camille Jordan, Etienne Bezout, Jean-Christophe Yoccoz, Denis Papin, Jean-Robert Argand, Pierre Pansu, Gaston Tarry, Felix Delastelle. Idezet: Rene Descartes, latinositott neven Renatus Cartesius (1596. marcius 31. La Haye (ma Descartes), Touraine, Franciaorszag - 1650. februar 11. Stockholm, Svedorszag) francia filozofus, termeszetkutato es matematikus volt. Vele kezd dik az ujkori filozofia antropologiai fordulata, valamint volt az analitikus geometria egyik megalapitoja. M veiben az egzakt termeszettudomanyok eredmenyeit es a matematika modszereit alkalmazta. Filozofiajaban a szubjektum er s hangsulyozasa es a lehet legnagyobb bizonyossagra valo torekves a jellemz . Szembefordulva a skolasztikus filozofiaval, az addigi hagyomanyos vilagnezettel, valamint a puszta hit alapjan elfogadott el iteletekkel, az osszes addigi igaznak elfogadott ismeret lerombolasat, majd racionalis ervelesek utjan valo ujjaepiteset t zte ki f feladatanak. Innen alakult ki az ismert descartes-i ketelkedes, es a biztos, megingathatatlan alap keresese, melyet Descartes az ontudat bizonyossagaban velt megtalalni. Descartes szul hazaRene Descartes a kozep-franciaor...