Az Országgyűlés 2018. június 20-i ülésnapján elfogadta Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítását, amely 2018. június 28-án lépett hatályba. Az Alaptörvény módosítása a közigazgatási jogviták eldöntését a szervezetileg elkülönült közigazgatási bíróságok feladatává tette. Az Országgyűlés szintén 2018 év végén fogadta el a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt. A törvény 1.§-a értelmében a közigazgatási bírósági szervezet a közigazgatási törvényszékekből és a Közigazgatási Felsőbíróságból áll.
Ugyanakkor a Kormány 2019. májusi döntése és az Országgyűlés határozatai értelmében a szervezeti reform határozatlan időre elhalasztásra került, 2020-tól sem a közigazgatási perekben folytatott legfelső szintű ítélkező és jogegységi munka, sem egyéb hatáskörök tekintetében nem lép más bírói szerv a Kúria helyébe. Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke a legfőbb bírói fórum 2018. évi Évkönyvében a változásokkal kapcsolatban kifejtette: „[a] hangsúly a jogállami átmenet biztosításáról és a közigazgatási bírói szemléletmód megőrzéséről az 1989 óta elért szakmai eredmények gyarapítására, a közigazgatási ügyek – uniós igazságügyi eredménytáblából is kitűnően – gyors és szakszerű elbírálásának folytatására tevődött át. Mindaddig, amíg arra törvényi felhatalmazással bír, a Kúria joga és kötelessége a »közigazgatási felsőbírósági« feladatok magas színvonalon történő ellátása.”
Tulajdonképpen a „közigazgatási felsőbírósági feladatok magas színvonalon történő ellátásának” szemléltetésére született a kötet, amelyet az olvasó a kezében tart. Célja, hogy a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának közigazgatási szakága által a korábbi évtizedekben létrehozott tudáscentrum, szakmai közösség és morális színvonal megőrzésre kerüljön és változatlanul meghatározza a közigazgatási bíráskodás természetét és színvonalát. Szeretnénk az eredményeket és azok feltételeit bemutatni, munkánkat megjeleníteni, amely által a Kúria az igazságszolgáltatás egységét is ki kívánja fejezni.