Pulse en una miniatura para ir a Google Books.
Cargando... Matei Brunul (2011)por Lucian Dan Teodorovici
Ninguno Cargando...
Inscríbete en LibraryThing para averiguar si este libro te gustará. Actualmente no hay Conversaciones sobre este libro. sin reseñas | añadir una reseña
Premios
The year is 1959, one of the darkest periods of Romania's communist regime. Political prisoner Bruno Matei, a puppeteer of Italian ancestry, has been released from jail a broken man, suffering from amnesia. An uneasy relationship forms between 'Matei Brunul' and Bojin, the secret policeman who keeps him under constant surveillance. Gradually, the secret police will try to remould Matei's mind by rewriting his past, turning the puppeteer into a puppet of the new totalitarian order. In parallel, a harrowing second narrative reveals Matei's prison experiences: the story of an innocent man physically and mentally crushed by the totalitarian system, which explodes the manipulative fictions of the secret police one by one. Matei Brunul was the first Romanian novel to explore the carceral world of the former regime, but it is also a subtle meditation on Heinrich von Kleist's On the Marionette Theatre and the ways in which a totalitarian state and ultimately fiction itself create and manipulate puppets. No se han encontrado descripciones de biblioteca. |
Debates activosNingunoCubiertas populares
Google Books — Cargando... GénerosSistema Decimal Melvil (DDC)859.3Literature Italian Romanian literature and Rhaeto-Romanic literature, Corsican, Sardinian Romanian fictionClasificación de la Biblioteca del CongresoValoraciónPromedio:
¿Eres tú?Conviértete en un Autor de LibraryThing. |
Szóval nem különleges könyv, csak jó. Amiben kiemelkedik a hasonló címek közül, az a tudatosan eszköztelen (de nem minimalista) nyelv, amivel Teodorovici hőse sorsát kommentálja. Ebben a könyvben nem a borzalmak naturális ábrázolásán van a hangsúly, hanem azon a folyamaton, ahogy az egyén lassan elembertelenedik, elszakad önmagától a testi és lelki kínzások hosszadalmas procedúrája során. Bruno halk, bizonytalan, és legkevésbé sem hősies (mondhatni, semleges) figurája teljesen elüt a hasonló könyvek látványosan szenvedő vagy bátran ellenálló főszereplőitől. Olyan hibák miatt bünteti őt a hatalom, amik egy egészséges rendszerben nemhogy megbocsáthatóak, de lényegtelenek lennének, ám ő nem szembehelyezkedik az állammal, hanem végső soron önmagát vonja kétségbe: ez a viselkedés nagyon keserű üzenetet hordoz magában az emberről általában. Külön értéke még a könyvnek, hogy mintha exportra készült volna: alig vannak benne csak az író hazájában dekódolható utalások. Nagyon egyértelműen, történelmileg pontosan, és túlzásoktól mentesen ábrázolja az időszakot, és ezzel sokat tesz azért, hogy a mai románok képet kapjanak történelmük egy sötét bugyráról. Meg akár, mi, magyarok is, mert a sötét bugyrok azok speciel igencsak hasonlítanak egymásra. Hogy mást ne mondjak, sötétek.
* Ahogy Magyarországon, úgy Romániában is a kommunista múlt feldolgozása hagyott kívánnivalót maga után. Maga a rendszerváltás folyamata is tulajdonképpen hitet tett az egyszemélyi felelősség mellett – Ceausescu, és néhány magas rangú funkcionárius megbüntetésével elintézettnek tekintették az ügyet, és nem foglalkoztak a végrehajtók és alacsony szintű döntéshozók széles rétegeivel. ( )