Az ilyen intellektuális kamaradrámákban mindig kedvem telik, és ebben bizony egyes amerikai szerzők igazán nagy mesterek – Updike, Roth, Franzen, hogy mást ne mondjak (bár ez utóbbi azért elég nagy kamarákat ír, az szentigaz). Azt hiszem, az a titkuk, hogy hagyják beszélni a szereplőiket, kívül maradnak a szövegen, így nem nyomja agyon a moralizálás a témát. Bár ők is gyakran értelmiségiekkel töltik meg a regényteret, mégis képesek iróniában meg humorban pácolva tálalni őket. Ami nem jelenti azt, hogy súlytalan lesz a végeredmény – egyszerűen az olvasó egy fincsi kézműves bonbon közepébe helyezve nyelheti le a keserű pirulát.

A Gyere hozzám feleségül két házasság és egy szerelem története – sajnálatos módon ez a szerelem a házasságok ellen dolgozik. Updike szereplői megpróbálják értelmezni ezt a helyzetet, ami életüket egy futó nyár idejére a görög sorstragédiák magasságába emeli. Okos emberekről van szó, akik képesek okosan megfogalmazni azt, ami a fejükben zajlik – a paradox az, hogy ez csak feltűnőbbé teszi, mennyire megfogalmazhatatlan ez a XX. században talán mindennaposnak mondható családi trauma: a válás. Updike igazán mesterien ereszti össze a képzeletbeli ringben a különböző nézőpontokat, olyan izgalmas olvasmányt teremtve, ami a világirodalmi szinten jeleníti meg, hogy ez a nagy misztérium, ez a nagy varázslat, ez a kimeríthetetlen irodalmi téma-bánya – a híres szerelem – valójában milyen elcseszett nyűg tud lenni. ( )

Un peu longuet...surtout vers la fin! Pas le meilleur Updike que j'ai lu. ( )

Alle recensies die je leest gaan uit van de eerste lezing, de eerste laag van het verhaal. Maar volgens mij is er een tweede, diepere laag die dat beeld volkomen omver werpt! Hier mijn reactie toen ik het boek uit had.

Heb het gelezen, hmm ... Dat wil zeggen: tja ... Volgens mij niet een open einde in de gewone betekenis, maar drie wensdromen van "zo zou het goed komen". Van wie? In het hoofd van dagdromer en twijfelkont Jerry. Want volgens mij is er - in tegenstelling tot de gesuggereerde symmetrie - sprake van één hoofdpersoon! De laatste "oplossing" is tekenend: als ik groot en sterk ben stap ik moedig op Sally af en zeg zomaar "trouw met mij"! Nou die durft!
Geloof je dan nog in dat heftige begin? Kom nou! Dat is allemaal dagdromerij. Zo is er heel veel in het boek, gemengd met "realiteit" zoals het auto-ongeluk. Het plotselinge eind van de geloofscrisis van Jerry, zijn ommekeer in één alinea: er gaat geen enkele scheiding door, en we gaan over naar de orde van de dag. Zo is er meer dat past in deze lijn, lijkt me.
Ik vind het een zeurderig boek. Ik vind bovendien de vier personages geen mensen worden. Nou kan dat nou juist DE veel genoemde bedoeling zijn van Updike? En ronduit misselijk is de nonchalance waarmee de kinderen terloops worden vermeld. Nee, niet mijn boek! ( )

I am almost finished with this novel as well. It is an intriguing story but Updike reads like an updated twentieth century Henry James. To me he is the WASP Philip Roth but not as readable. He is the preeminent storyteller of WASP life mid=twentieth century. The negotiations between married couples is fascinating. ( )

Not trivial adultery and marriage novel about relationship, chоice what we make inside and if inside it's just selfish, weak and neurotic who doesn't see yourself and doesn't care about people he thinks he loves it's tragedy. But we are selfish, weak and neurotic in some measure, so this book is a good ground for thought. ( )