Ge Yan

Listening to this book felt like listening to a series of inter-connected short stories, each focusing on a different type of strange beast in a fictional Chinese city. The unnamed narrator researches and writes about each type of beast. Threaded throughout each story is her relationship with her professor, family, and friends - both current and memories. She's also a successful novelist who spends a lot of time at the local bar.

Lots of good questions are raised in this sci-fi noir-like novel. Who is the "beast" and who is the human? What is identity? Who do you trust and why? What is love? I have a feeling I would have picked up on a lot more had I been reading instead of listening while driving around, but I enjoyed the story and the performance.

Thanks to Libro.fm for the ARC.… (más)

In one Chinese city, a young woman who is an amateur cryptozoologist, is asked by a former professor if she would document and uncover the stories of the cities famed 'beasts" who have lived among humans. The beasts are very human-like (although they have green skin); female beasts can breed with human males, but male beasts cannot breed with any but their own kind. Our documenter, who describes each kind of beast in detail, begins with the "Sorrowful" beasts. Others are "Joyous". "Sacrificial", "Impasse" and "Thousand League" and so on.

[Strange Beasts of China] is a wonderful, intriguing and clever combination of fantasy and mystery. Like our intrepid amateur, we the readers are drawn deeper into the story and the mystery of these beasts. Are they some vestige from a human past? A mutation? Are we really one kind? There is something being suggested here and it made the story irresistible.

I thought the story muddied a bit near the end but it doesn’t take much away from the enjoyment of this fresh imaginative novel.… (más)

Azon morfondíroztam, vajon lefordíttatja-e ezt a könyvet az Európa, ha mondjuk egy belga vagy szlovén szerző keze alól kerül ki. És hát arra jutottam, hogy: aligha. Ami nem azt jelenti, hogy rossz könyv, távolról sem az – egyszerűen ami emlékezetes benne, a közegből, „kínaiságából” fakad. Egy olyan világot ábrázol, ami a mao-i mélyszegénységből hasít a fogyasztói társadalom felé, remek pillanatkép a 2000-es évek Kínájáról, ahol még meghatározóak a tradicionális családi kapcsolatok és a hagyományos férfi-női szerepek, de a bomlás jelei már kezdenek kitapinthatóvá válni: itt már válás van, a gyerekek pedig elköltöznek, vagy ne adj Isten pszichiátriai kezelés alatt állnak.

Ami azonban a történetet illeti – nos, ilyesmire már láttunk példát. Xue Shengqiang, az újgazdag antihős sorsát kísérjük figyelemmel, ahogy családja, szeretői és haverjai között ingadozik, és közben annyit zabál a klasszikus kínai konyha remekeiből, hogy attól már nekem kell savlekötőt szednem. Az elbeszélő személye viszont igazán ígéretes: a főszereplő lánya meséli el egyfajta mindentudó E/1-ként a sztorit, miközben őróla magáról szinte semmit nem tudunk meg – az első, és sokáig egyetlen közvetlen utalás saját személyére a 40. oldalon bukkan fel. Ami azt illeti, ez az igazán ígéretes elbeszélő lehetett volna igazán izgalmas is, de valahogy nem sikerül kihozni belőle annyit, mint amennyire számítottam. A legnagyobb gondom a szöveggel az, hogy túlságosan szétforgácsolt, ide-oda kacskaringó ahhoz, hogy folyamatos élményt nyújtson, annyira viszont nem elsöprő a humora, hogy a fragmentumok önmagukban is tömör gyönyört okozzanak. Annak azonban merem ajánlani, aki érdeklődik az egzotikus szövegek, és egyáltalán: az ázsiai irodalom iránt – ő mindenképpen megtalálja benne a számítását.… (más)