Géza Hegedüs (1912–1999)

(Bp., 1912. máj. 14.– ): író, kritikus, színházi szakíró. 1935-ben szerzett jogi doktorátust a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Ügyvédjelölt, lektor, dramaturg, tisztviselő, újságíró, lapszerkesztő, kiadói igazgató, 1945–1973 között a SzAk tanszékvezető tanára (színház- és drámatörténet, verstan), ahol nyugdíjasként ma is tanít. Sokoldalú egyéniség, számos kultúrtörténeti, irodalom- és drámatörténeti tanulmány, regények, színdarabok, hangjátékok írója. Irodalmi munkássága elsősorban a görög-római mitológia, a magyar történelmi múlt és a polgári-liberális hagyomány tudatosítását és megőrzését szolgálja. Gyakran szándékosan fordul „divatjamúlt” formák felé.